2017. augusztus 18., péntek

Gerda Green: A karlócai szellemház titka / Kalandok Karlócától Mallorcáig


Megvásárolható

Nem ez az első könyv, amit Gerda Greentől olvastam, viszont a detektívpáros kalandjai közül, misztikus volta miatt, ennek a kiindulópontja legérdekesebb számomra: a szellemvilág. Ezenfelül találkozzunk még emberrablással, gyermekkereskedelemmel. Kegyetlen, kemény témák, a szellemház horrorelemeken alapuló bemutatása, pedig hátborzongatóra sikerült.
Ezt követően az írónő visszatér a Olga és Herold  korábbi történeteinél megszokott szerkesztési elvhez, a krimiszálat gasztronómiai, építészeti és  művészettörténeti leírások szakítják meg. Képszerűen festi le a helyszíneket, Karlócát ugyanúgy, ahogy Mallorcát. Az előző kötetekhez képest a karakterek kapcsolati hálóját alaposan megkeveri, nem kis meglepetést okozva, és árnyalva ezzel a szereplőket. Akik megkedvelték Gerda Green eddigi történeteit, ez a kötet is bizonyára szívesen olvassák.
Köszönöm a könyvet az Írónőnek!


Diana Soto: Az akasztott király



Megvásárolható
Hosszú idő óta az első új bejegyzés, egy tőlem megszokott szubjektív könyves vélemény.
Szeretem a színműveket, olvasni és nézni is. A színház gyerekkorom óta varázslatos világként él bennem, de sajnos az utóbbi években kimaradt az életemből (ezen változtatni fogok). Az olvasott színművek kis kárpótlást jelentenek, az instrukcióknak megfelelően elképzelem a színpadképet. Hatalmas spoiler következik, mert csak ezzel együtt tudom az őszinte véleményemet megosztani veletek. A kedvenc színházi műfajom - a kevés jó rockopera mellett - a tragédia. Ezért vagyok bajban Diana Soto Az akasztott király című drámájával: az halt meg, akinek meg kellett halnia. A darab, ami nem vígjáték, igazságos véget ért, a gonosz elnyerte méltó büntetését, ez nagyon meglepett. Hozzászoktam, hogy a színházban legtöbbször a jók buknak el, vagy a sors rafináltan szolgáltat igazságot, és a gyarló, tudatlanságból, gyakran szándékosan isteni vagy emberi törvényt szegő  főhős nem saját halálával fizet, hanem egy kedves barátot vagy családtagot veszít el...  Mivel nem tudtam megkedvelni, így sajnálni sem Hámánt, ezért a halála sem volt olyan katartikus erejű, mint például a Bánk bánra vagy Rigolettóra mért sorscsapás. 
A lényeg: Ahasvérus király tanácsadója - Hámán - mesterkedéseinek köszönhetően egyre több hatalomra tesz szert, és még többet akar: származása jogán trónra kerülni. Nem ismertem az eredeti történtet, és biztos voltam benne, hogy Eszternek, Ahasvérus király imádott feleségének annyi... sőt  már szegény férjét is leírtam. Szóval meglepetés volt a vége. Az "Akasztott király" megjegyzés ellenben nagyon a helyén volt...

Ez a dráma személyes tapasztalatot is jelentett számomra, mégpedig, hogy mennyire sztereotípiákban gondolkodom, mennyire ural, ami a külvilágban, irodalomban gyakori, megszokott. Ez "nagyon nem jó", ha egy kicsit több időm (illetve nyugalmam) lesz, még egyszer elolvasom Diana írását, tudván tudva, hogy ez bizony egy negatív fejlődéstörténet, bemutatja, hogyan süllyed valaki egyre mélyebbre.
Abszolút nem szokványos dolog a (tanulságos),  megnyugtató "jó vég" a drámák esetében, az a mesék sajátja. Egyébként több ilyen mese kellene a felnőtteknek, hogy ne csak a romantikus történeteknek legyen jó vége, hanem a kicsit komolyabb sztoriknak is, mert azok általában szomorú véget érnek...


Köszönöm, Diana Sotonak, hogy olvashattam.


2017. július 7., péntek

Végtelen Mezők Hétvége - A zenéről


Forrás: Pixabay
Az írás és a zene jelenti számomra a szabadságot, e két dolog segít kiszakadni a mindennapokból, sőt időnként képesek megteremteni a testen kívüliség érzését is. 

Az elején leszögezem, hogy rémes hangom van, viszont a lábam azonnal járni kezd, még a buszon is, ha a lelkemet is megérintő zenét hallok. A hangom egyébként nem tántorít el attól, hogy otthon a saját szórakoztatásomra énekeljem a dalokat.

Írás közben kikeresek egy dalt a Youtube-on, és a legtöbbször elfogadom az egyik ajánlott  lejátszási listát, általában ugyanattól a bandától, vagy egy Metal ballada válogatást. Előfordul az is, hogy a véletlenre bízom a dolgot, hagyom hogy jöjjön, amit a "Nagy Testvér" nekem szán, ilyenkor azért egy-két dalt átugrok, mert épp nem illik a hangulatomhoz (hallgatok komolyzenét, indián és ír dalokat is), és keresek egy másik számot.

Számomra nemcsak a dallam fontos, hanem a szöveg is, ezért magyar nyelvű dalokat csak kikapcsolódás céljából hallgatok, mert önkéntelenül figyelek a dal történetére, még akkor is, ha kívülről fújom, és ez nem segíti az elmélyülést az írásban. Az idegen nyelvű dalok szövegét is megkeresem, és kiszótározom magamnak. Néha kifejezetten segít az írás elkezdésében, ha teljesen átérzem a szám hangulatát, egy ilyen dal például a Watching over Me. Az egyik legkedvesebb "sírós" számom.

Tíz-tíz  dalt sorolok fel, ami mutatja a mostani hangulatomat is, de a legtöbb évek óta a listámon szerepel, néha kihullik egy-egy, és jön helyette másik.



És egy ráadás:

Szeretem a gitárszólókat, és szerintem  igazán a thrash metal gitárosok nagyok ebben... Gary Holt (ezüst) és Lee Altus (fekete).
Kiváló háttérzene csatajelenetek írásához és feszültség levezető egy hosszú nap után:





2017. július 2., vasárnap

Végtelen Mezők Hétvége - Az elvonulás és a kézirat javítás időszaka

Túl vagyok az írás első, felfokozott fázisán, amikor a történet nyers változata elkészül, most a javítás időszaka következik. 
Ma reggel ráadásul még egy novellát is elküldtem a szerkesztőnknek, hiszen összeállítás alatt az új győri antológia, amelynek bemutatója ismét a Győri Könyvszalonon lesz. 

Közösségünk díja

Különleges pillanatok ezek nekem, mert a J.V.B.-t hirtelen felindulásból kezdtem el, tudom-tudom, épp a Tullia meséi folytatása helyett... Eszembe sem jutott április 9-én, amikor az első füzetbe írt jegyzeteket gépre vittem, hogy nyár közepén  lesz egy befejezett, persze nem kész regényem, amivel még pályázok is. 

A jegyzetek

Az első ötvenöt A/4-es oldalt ráztam úgy össze, hogy elmerjem küldeni, most a százhetven oldalnyi anyag második fele vár még javításra.
Mivel rockzenészekről szól a történet, időközben elkészült nyolc dalszöveg is... 

Hatalmas JEEEE a rockereknek a sok-sok jó zenéért! David Draiman hangja és a Disturbed sokszor volt kísérőm az írás során. Köszönet érte  Demencze Ilonának az Olvass hazait!  bloggerének! (Azon töprengek, hogy valamelyik hétvégén hozok nektek egy listát az általam írás közben hallgatott zeneszámokról)


 

A közösségi média, bár próbálkozom vele, nem az én világom, néha viszont egész meglepő és vicces dolgokat produkál. Ez a játék a legjobbkor jött.


Szép nyarat kívánok minden kedves Olvasómnak, sok sikert és ihletett írást bárhol pályázó / vagy nem pályázó szerzőtársaimnak!

2017. június 26., hétfő

Kalandra fel! – kis meglepetéssel



Tegnap elküldtem a regénypályázat anyagát, és mivel a feltételek között szerepel, hogy a blogon megjelenés nem kizáró ok, ezért úgy gondoltam, egy rövid részletben, bemutatom nektek J. V. B. -t azaz Joshua Vernon Bradfordot és a történet további két főszereplőjét Petit és Gittát. A bejegyzés másik apropója, hogy a történet szerint Josh-nak épp ma, vagyis június 26-án van a születésnapja...
Forrás: Wikipedia commons
 – Peti – suttogta Gitta, és az utcára mutogatott. – Azt hiszem, ő lesz az – már szaladt is ki a konyhából, az asztalon hagyva az öntözőkannát. Peti az udvaron érte utol, Gitta a fekete kovácsoltvas kapu innenső oldaláról nézett fel az utcán álló magas, motoros ruhás alakra.
– Hi, I’m Josh!  – mondta az érkező, miután levette a bukósisakot. Peti kissé megkésve biccentett, mert első pillanatban meghökkent a dús és hosszú gesztenyebarna szakáll láttán, ami eltakarta a férfi arcát és motoros dzsekije gallérját is. A szakállánál sötétebb barna vállig érő haját eredetileg hátraköthette, de sok tincs már kiszabadult. Hátán nyersbőr tokban egy gitár függött.
Úgy tűnt, Gitta nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy beengedje, a köszönést egyáltalán nem viszonozta, sőt meg sem mozdult, bénultan állt, kezével a kilincsen. Peti kíváncsi lett volna az arcára.
A csend kezdett hosszúra nyúlni. A férfi közben levette a kesztyűjét, és beletette a bukósisakba. Végigsimított nagy bajuszán. Szinte minden ujján vastag ezüstgyűrűk csillogtak, és mindkét kézfején tetoválás látszott. Peti megfogta a húga vállát.
– Bocsánat! – dadogta a lány, és félreállt az útból. Peti elfordította a kulcsot, kinyitotta a kaput.
– Te vagy Pete? – kérdezte a vendég angolul, és a kezét nyújtotta.
Peti bólintott. Miközben kezet ráztak, már látta, hogy a szemben lakó hatéves ikerfiúk a saját kerítésük mögött lökdösődve a sötétkék Indian Chief Vintage-t csodálják.
– Peti – jött meg végre Gitta hangja. – Tüntessük el innen gyorsan, mert két percen belül a fél utca el kezd füvet nyírni, vagy kerítést festeni, és még a macskákat is kiviszik sétáltatni. – Gitta udvariasan Josh-ra mosolyogott, aki viszonozta a mosolyt, bár nagy bajusza eltakarta a felső ajkát és a szájszegletét.
– Nekem is elmondod, miről van szó? – kérdezte angolul, most már határozottan látszott a mosolya.
– Gyere be! – intett felé Gitta, angolra váltva. Amikor Josh a kapun belül volt, a lány sóhajtott.
– Behozhatnám a járgányt?
– Vissza ne menj az utcára! – szaladt ki Gitta száján, ismét magyarul.
– Persze, hozd csak! – szólt Peti angolul. Értetlenkedő, dühös pillantást vetett a húgára, majd a visszaforduló amerikai után futott.
Gitta tévedett, senki nem kezdett alibi tevékenységbe. A szomszédok a kapuban, a kerítés mögött állva, vagy a házuk ablakában lógva nyíltan bámulták a nagyszakállú férfit vagy a motorját, ki melyiket találta vonzóbbnak.  
Úgy tűnt, Josh-t egyáltalán nem zavarja, hogy figyelik, sőt könnyedén felvette a szemkontaktus bármelyik nézelődő utcabelivel. A kapcsolatteremtés itt megrekedt...

2017. június 14., szerda

Velencei Rita: Kávés és krémes


Nagyon elmaradtam ezzel a poszttal itt a blogon, de a Moly-on már értékeltem a könyvet, és most itt is utolérem magam. Csak az olvasással nem haladok - írok, írok, írok. Ezért kevés most a könyves poszt. A türelmeteket kérem!  
Helyette, ha ajánlhatok ilyet: olvassatok kellemes kikapcsolódást nyújtó regényeket, Velencei Rita regényét is természetesen, amit szeretettel ajánlok a műfaj kedvelőinek. 
Bármilyen műfajt szerettek is, olvassatok  minél többet magyar íróktól, mert sokan vannak jók, sőt nagyon jók!

Könnyű, humoros, romantikus, kellemes kikapcsolódást nyújtó olvasmány a Kávé és krémes, bár ha egymás után mérlegre tennénk a könyvben szereplő krémeseket és Tibiket, elképesztően nagy számokat kapnánk. A főszereplő Annamari szereti a krémest, és több mint másfél év után sem volt képes kiszeretni Tibiből, aki egyébként elhagyta. Ezzel az alapszituációval indul a történet, melyben a szimpatikus, modellként is dolgozó lány birkózik a hétköznapokkal és Tibi emlékével, miközben megpróbál szert tenni egy igényeinek megfelelő barátra, aki tulajdonképpen Tibi is lehetne, és közben eszméletlen sok krémesbe fojtja a bánatát Tibi miatt. Szerencsére a barátnői mellette állnak, van rengeteg kávé és krémes, és az egymás után sorakozó, sokféle, randipartner mellett gondolatban ott van Tibi is, míg aztán a végére, ahogy a romantikus történetekben lenni szokott…

2017. június 4., vasárnap

Végtelen Mezők Hétvége - A Döntés és jön az Ünnepi Könyvhét!

 Pályázom J. V. B. -vel


Félkész regénnyel még sosem pályáztam, sem olyannal, amiben ennyi mindent bennhagytam, amit spontánul, cenzúrázatlanul, ösztönből írtam. Megpróbálom, mert nincs  vesztenivalóm. Akkor haragudhatnék magamra, ha veszni hagyom a lehetőséget. Majd meglátjuk... Részletet nem osztok meg, mert úgy emlékszem, nem lehet, de egy kis montázst készítettem a hangulat érzékeltetésére.


ROCKZENE - MISZTIKUM - ROMANTIKA - EROTIKA

Képek: Pixabay, wikipedia commons
 CSÚNYA BESZÉD - FÉLELEM - HALÁL - 18+

 

🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸🎸

 

Dedikálás az Ünnepi Könyvhéten Győrben

 

 

Az Ünnepi Könyvhéten 2017. június 10-én 12-14 óráig Győrben a Baross úton találkozhatunk a Könyvbarlang antikvárium standján.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

 

  AKCIÓ!

 

 Ebből az alkalomból  június 5-től június 11-ig

az e-könyvek 50%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg:  

https://publioboox.com/hu_HU/tullia-mesei-orzo1

 

 

2017. május 30., kedd

Kérdezz-felelek játék íróknak


A játék lényege, írók kérdeznek írókat, akik blogbejegyzésben válaszolnak.

Aki kérdezett: Tomcsik Nóra.

1. Ha egyetlen könyvvel kellene jellemezned magad melyik lenne az? Miért?
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél. A főszereplő hölgyet rokonléleknek éreztem.

2. Volt olyan regényhős, akibe szerelmes voltál? Ki volt az, és mi fogott meg benne?
Ari Ben Kánaán  (Leon Uris: Exodus) – az elhivatottsága.
Jan Skreztuski (Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal)  – úgy egy az egyben…

3. Mennyire tartod fontosnak az olvasókkal való személyes kontaktust? Hogyan ápolod velük a kapcsolatot?
Fontosnak tartom az őszinte beszélgetéseket, például a dedikálások alkalmával. Az emberek néha megnyílnak – volt szerencsém közreműködni ilyen helyzetben általam tisztelt írók mellett.
Az író a saját érzéseit transzformálja át történetté, miközben ezeket az érzéseket a világból nyeri, lényegében a későbbi olvasóitól, és ha empatikus és alázatos, akkor olyan mesét tud visszaadni, amiben az olvasó megtalálja saját magát.

4. Ha választhatnál, hogy melyik nagy íróval vagy költővel ülnél be egy kávéra, ki lenne az? Miért?
Nicholas Evans. Kevés könyvet írt, nem ragadta el a mai „írjunk évente egy bestsellert" hajsza. Fantasztikus a karakterteremtő képessége és az, ahogy játszik az idősíkokkal.

5. Honnan merítesz a történeteidhez? Mi inspirál?
A valóság, amit görbe tükrön át nézek.


6. Ha ettől kezdve csak egyetlen egy könyvet olvashatnál (de azt, ahányszor csak akarod) egész életedben melyik lenne az?
Az baj, ha két kötetes? Száz híres regény – Táncsics Kiadó

7. Min dolgozol most, vagy mi a következő könyvterved? Elárulhatsz róla valamit?
Szeretem írni, mert szabadon írom. Ugyanúgy emberi sorsokról, jóról és rosszról szól, ahogy például az Őrző, de minden benne van, amit az eddigi regényekből megírás után kihúztam: csúnya beszéd, erotika, naturalisztikus leírás – valószínűleg 18-as karika és álnév kell hozzá.

8. Ha nem írhatnál többé, mi volna az, amiben (szinte) ugyanígy ki tudnál teljesedni?
Elmennék Kanadába főzni a favágóknak és fát ültetni, ha favágónak nem vesznek fel.

9. Van példaképed/példaképeid? Kik azok az írók, akiknek munkássága meghatározó az életedben?
Leon Uris, Nicholas Evans, Murakami Haruki.

10. Előfordult már, hogy megnéztél egy könyvből készült filmet, és a film tetszett jobban? Ha igen melyik volt?
Bernard Cornwell: Sharpe sorozat.


2017. május 28., vasárnap

Végtelen Mezők Hétvége - 50000 látogató - Köszönöm!

Köszönöm, köszönöm és még egyszer köszönöm!!! 

Az 50000. kattintás megünneplése nagyszerű alkalom - én pedig azzal tudom a legjobban kifejezni olvasóim felé hálámat és köszönetemet az érdeklődésükért, ha mutatok valami újdonságot az írásaimból.
Ráadásul készülő regényem kézirata elérte a 300000 karaktert szóközzel és a 100 A/4-es oldalt.


Következzen egy részlet a J.V.B. munkacímmel készülő regényből. A címe továbbra is maradjon titok...
Ellenben rögtön az elején leleplezem a három betűt: Joshua Vernon Bradford, amerikai zenész, aki néhány hónapra Magyarországra érkezik, hogy együtt zenéljen a Hideglelés nevű magyar rockegyüttessel.

A képek forrása: Pixabay


– Este koncert, Josh, próbálnunk kellene. Holnapután be kell fejeznünk az új szám felvételét is. Casey hosszabb időre kiadta a stúdiót, így egy ideig nem jöhetünk. Nagyon kedvező ajánlatot kapott, én pedig elfogadtam, hogy ilyet nem érdemes kihagynia a barátságunk kedvéért.
– Megegyeztünk, hogy ma jövök – rövid káromkodás után folytatta. – Minek szerveztél keresztbe?
– Tudtad, hogy maximumon pörgünk az utóbbi időben, összeszedhetted volna magad, mielőtt idejössz. Menj el fodrászhoz! Oké, hogy a szakáll a védjegyed, de most úgy nézel ki, mint egy hajléktalan, nem úgy, mint a nők bálványa.
– A magam kedvéért növesztettem.
– Mégis ezzel veszed le a lábukról a csajokat, te rockisten – vigyorgott Franky.
– Hagyj, Franky!
– Oké, csak szedd össze magad estig! Mikor ettél?
– Tegnap.
– Josh dél van, a francba! Mennyit ittál reggel óta?
– Két… három sört.
– És így jöttél a motorral…
– Nem, taxival!
– Taxival? – Franky kinézett az ablakon az Indianre.
– Hülye vagy? Minek ülnék taxiba? Persze, hogy motorral jöttem.
– …anyád, Josh! Ez az én bandám! Nem éri meg, hogy egy ilyen instabil taggal dolgozzam. Nekem biztos ember kell, könnyedén szerzek új gitárost, hiszen rengeteg jelentkező van. Éneklek én többet, és Todd hangja is jó, te meg mész oda, ahova akarsz.
– Kirúgsz, Franky?
– Attól függ, mit produkálsz este...

Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Indian_Chief_Vintage.jpg

2017. május 13., szombat

Végtelen Mezők Hétvége - A csillagok együttállása

Kép: Pixabay


Néha meglepődöm a világ dolgain, még így is, hogy régóta vonzanak a misztikus témák.
Már írtam korábban, hogy J. V. B. munkacímmel egy rockerekről szóló regényen dolgozom. Úgy alakultak az események,  hogy hirtelen fontossá vált az egyik főhős születésnapja. Mivel nem fantasyről (csak egy kis misztikus borzongásról) van szó, számít a regény ideje és helyszíne, tehát a szülinap egy adott hónapban, nevezetesen júniusban lett esedékes. Az újságokban közölt napi horoszkópokon jókat mosolygok úgy általában, de a csillagjegyek tulajdonságaiban tapasztalataim szerint van valami... Így elővettem egy naptárat, és szépen bejelöltem a történet főeseményeit, majd megkerestem az így maradó csillagjegy (Rák) jellemzőit, mert elhatároztam a születésnapos ötletet csak akkor dolgozom ki, ha a csillagjegy illik zenész barátunkra... Nos, egész jól betalált... néhány pont a diszharmonikus tulajdonságokból ütött...
Ha megjelenik a regény - én mindent megteszek, hogy így legyen - a kedves olvasók majd igazolhatják vagy cáfolhatják a felfedezésem.
Az egész hét ilyen furcsaságok jegyében telt. Kutatószellem vagyok, hiába misztikum és fantázia azért igyekszem valamennyire a hihetőségre is törekedni. Sok minden más mellett kicsit utánanéztem a rocktörténelemnek is, kik  a legjobb gitárosok témában. Hiszen az én szubjektív (csajos) véleményem egy gitárosról nem biztos, hogy valóban a zenei tudást tükrözi. Szóval itt sem nyúltam nagyon mellé... Nem vagyok kifejezetten thrash metál rajongó, de azért van egy együttes, az Exodus, aminek a zenéjére időnként jól kitomboltam magam. És Gary Holt - néhány másik kedvencemmel - bizony ott van a Top 66 Hard Rock + Metal Guitarists of All time listán. JEEEE!!! (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az egyik kedvenc könyvem címe is az Exodus Leon Uris tollából.)

Szép (misztikus, borzongós) hétvégét!

2017. május 1., hétfő

Cornelie C. G.: Teremtő erő

Nem tudom mikor lesz energiám és időm hosszabb bejegyzést írni a blogra ezért mielőtt írnék a Teremtő erőről, teszek egy személyes jellegű kitérőt... A könyvről a dőlt betűs rész alatt olvashattok)
Pillanatnyilag az "összecsaptak a hullámok a  fejem felett" állapotában létezem, az új regény, ami egyik pillanatról a másikra talált rám, és azóta fogva tart, elrabolja az összes szabadidőmet és rendesen lerövidíti az éjszakákat is.

Nem számítva arra, hogy a közeljövőben írni fogok (az elmúlt évek ez irányú küszködése nem sok reményt mutatott), bevállaltam néhány molyos kihívást, és most, sajnos kényszeríteni kell magam, még akkor is, ha én választottam a könyvet, hogy elővegyek egy-egy kötetet a sok éppen olvasott közül, és haladjak vele. Ráadásul arra is figyelnem kell, hogy ne vágjon a témában, amit írok, mert az zavart okozhat. Amikor a Teremtő erő című könyvet elkezdtem még csak a kihívások könyvei vártak rám, viszont hogy a bejegyzés ilyen későn került fel a blogra, abba már a készülő regény is belejátszik. 
Időközben befejeztem Cornelie C. G. Érzelmi vírusveszély című könyvét is, ami a Teremtő erő előzménye. A romantikus-kommandós történet kellemes perceket szerzett nekem, de nem merem megígérni, hogy írok róla blogra a közeljövőben.

A Teremtő erő A magánkiadás gyöngyszemei - kortárs magyar könyvek kihívás egyik könyve, amit a szerzőtől kaptam meg olvasásra, ezért azonnal belekezdtem, hogy gyorsan tovább tudjam majd küldeni, ám a feladat néhány oldal után elveszítette feladat jellegét, mert beszippantott a történet. 
A regényben van krimi és romantikus szál, a tudományos felfedezés miatt feltételeztem egy kis sci-fi vonalat is, és bevallom, nem tudom, mennyi a valóság alapja az egyébként érdekesen és hihetően felvázolt tudományos kutatásnak. Ez pluszpont a történetnek.
A könyv másik erősségének a karaktereket, illetve a karakterek közötti kapcsolatrendszer felépítését érzem. Újabban divatos szóhasználat, hogy a szerelmi partnerek között működik a kémia, itt a nemektől függetlenül volt egy sajátos harmónia, összhang a "mese szerint" együttműködő felek között.
A kötet valójában egy másik könyv folytatása, ennek ellenére nem volt hiányérzetem, olyan jól lett beépítve a múlt a jelenbe, a szereplők kedvéért azonban tervbe vettem, hogy az első részt is elolvasom.
A borító nagyon tetszik, és bizony eldöntöttem magamban, hogy a Tiziana kegyeiért versengő két férfi közül, melyik, melyik,de azt is elmondom, hogy a számomra legkedvesebb szereplő nem a két lovag közül került ki. John, a magánnyomozó a humora és laza stílusa miatt lopta be magát a szívembe. 
Szeretettel ajánlom a könyvet mindenkinek, aki kedveli a kaland, a krimi és a romantika kellemesen kikapcsoló elegyét.
Köszönöm a könyvet az írónőnek!



2017. április 17., hétfő

Hat éves a blog

Kép: Pixabay

Egy szép bejegyzést szerettem volna ma a blogra, de április 9-én rám talált egy új történet. Számomra is meglepő, hogy alig több mint egy hét leforgása alatt az ötlet jelen állapotában cirka 87000 karakteres dokumentummá fejlődött, és a második jegyzetfüzetet kezdtem el arra az esetre, ha  nem vagyok gépnél. Tudom, hova szeretnék eljutni, melyik karakternek milyen szerepet szánok, és mik állnak az események hátterében. 
Ilyenkor nehéz más jellegű írásokra és az olvasásra koncentrálni, de igyekszem egyéb vállalásaimat is teljesíteni amellett, hogy most ez a történet áll a fókuszban. Bízom benne, hogy hamarosan olyan állapotba sikerül hoznom, hogy akár részleteket is mutathatok belőle, addig is a születésnapi bejegyzés fő híre:

J. V. B. munkacímmel új regényen dolgozom! 

2017. április 14., péntek

Áldott, szép húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Olvasómnak!

Kép: Pixabay


Az ünnepre való tekintettel most kihagyom a Végtelen Mezők Hétvége bejegyzést. 

Mindenkinek szép, családdal, barátokkal, rokonokkal, vagy egyszerűen csak pihenéssel eltöltött tartalmas időszakot kívánok!