"Ki ne szeretné
a hideg téli napokban egy jó könyvvel a kezében, a kandalló előtt várni a
karácsonyt? A kandalló nem garantált, de az igen, hogy ez a kötet, amit Ön most
a kezében tart, a legjobb választás az ünnepi készülődéshez. Tele van
különleges, meghitt, mégis mai történetekkel, mindenki talál köztük
kedvenceket. Ez a legjobb karácsonyi ajándék: magunk számára, mások számára, és
nemcsak a tartalom miatt, hanem mert csupa szeretetből készült. Minden szerző,
a műveket válogató zsűritagok, az illusztrátor és az ötletgazda-szerkesztő a
szívét adta ebbe a könyvbe, hogy minél több olvasó kaphasson egy darabkát a
szeretetükből. A lapokon hangulatos családi történetek, romantikus,
elgondolkodtató, vagy épp rejtélyes események elevenednek meg. Megismerhetünk
kamaszokat, középkorú és idős szereplőket, sorsokat, lányokat és férfiakat,
boldog és szomorú főhősöket itthon és külföldön, de kizárólag mai, magyar írók
tollából. Amikor Ön megveszi ezt a könyvet, nemcsak kap, hanem ad is. Ugyanis a
szerzők és a kötet létrejöttében közreműködő csapat az eladásból származó
profitot művészeti oktatással foglalkozó alapítványnak ajánlják fel, mert
hiszik, hogy kicsiny országunkban szükség van a művészekre és az új
történetekre, valamint hogy a karácsony lényege az, hogy adjunk. "
Interjú Tapodi
Brigittával a Taxi című novella szerzőjével
Ha interjút készítek, vagy
író-olvasó találkozó keretében beszélgetek egy szerzővel, mindig alaposan
felkészülök. Utánanézek az író életművének, elolvasom az életrajzát, az épp
bemutatandó köteten kívül más műveket is, illetve azok kritikáit. Ezúttal
azonban csak egy novella van a kezemben és pár sor a szerzőjéről, Tapodi
Brigittáról. Elhatároztam, hogy most nem kutatok előzetesen, hanem azonnal
kérdezek.
B.E.: – Mennyire fontos része az
életednek az írás? Le tudnád tenni a tollat?
T.B.: – Nagyon fontos része.
Gyermekkorom óta írok, eleinte naplót (remek önismereti alapokat ad, ajánlom
mindenkinek), később verseket, aztán jöttek a novellák, és végül a regényem.
Nem gyakran írok, leginkább akkor, ha ihletem, gondolatom, mondanivalóm van.
Nem tudnék „rendelésre” írni. Hogy letudnám-e tenni a tollat? – nehéz kérdés.
Azt hiszem, hogy nem, mert az öröm, ami vele jár, elengedhetetlen.
B.E.: – Kell kompromisszumokat
kötnöd a hétköznapokban, hogy írhass?
T.B.: – Igen. Akinek családja
van, és amellett próbál bármilyen művészeti ágban tevékenykedni, az egészen
biztosan lemond valamiről, mondjuk leginkább egy jó kiadós alvásról. Én
általában este, vagy éjszaka írok, amikor már nyugalom van.
B.E.: – Jegyzetelő típus vagy?
Mesélnél egy kicsit az írói módszereidről?
T.B.: – Igen, teljes mértékben.
Régen persze ez nem így történt, de rájöttem, hogy igen hasznos, mert az ihlet
egyúttal áldás, ami pillanatok alatt elillan. Később hiába próbálnám
újrafogalmazni, az a gondolat, vagy érzés már nem ugyanaz lenne. Akkor és ott
rögtön papírra kell vetni. Aztán persze átírható egy-egy mondat, de a lényeget
érdemes azonnal leírni. A regénynél egy igen erős belső késztetés hatására
megszületett az ötlet, azután fejezetekre bontottam, és átgondoltam, hogy mit
szeretnék egy-egy részbe beleírni. Ezekhez jegyzeteket készítettem, és utána
estem neki az írásnak. A kutatómunka, ami az adott témához szükséges az menet
közben vagy már korábban megtörtént.
B.E.: – Úgy tudom, szívesen
túrázol… Megihletnek a hegyek, a táj? Rögzíted ott azonnal valahova a
benyomásaid, hogy ne vesszen el egy-egy gondolat?
T.B.: – Igen, a hegyek szeretete
a véremben van, felmenői ágon. Apukám révén erdélyi vonatkozásom van, anyukám
nagypapája pedig erdész volt. Szerintem a természet egyrészt kimeríthetetlen
„anyagforrás”, másrészt nincs „zaj”, ami elvonja a figyelmet. Nagy klasszikus
íróink – Jókai, Fekete – gyönyörűen, hitelesen írtak a természetről. Érdemes
túrázás közben figyelni. Nemcsak kifelé, hanem befelé is. Addig láthatatlan
felismerésekre tehetünk szert, vagy épp letisztult gondolatok fogalmazódhatnak
meg.
B.E.: – A novelládban bátran írsz
a veszteségről. Le tudsz mondani a happy end-ről, tudva, hogy az olvasók egy
részét elriasztja a „rossz vég”?
T.B.: – Engem mindig is leginkább
az életrajz jellegű regények, írások érdekeltek. És ezzel azt hiszem, hogy
megválaszoltam a kérdést. Tudom, hogy az emberek többsége a happy end-et
szereti, de az élet alapvetően nem tömény boldogság. Bármikor jöhet egy kanyar,
amely a szakadékba visz. Nem tudok olyan embert mutatni a családomban, az
ismeretségi körömben, akinek az életében ne történt volna tragédia, ne lenne
bánat vagy szomorúság. Az élet velejárója. Nem hiszek a túl szirupos dolgokban,
az élet sem ilyen. S ha körülnézek, akkor azt látom, hogy nem mindenkit riaszt
el a „rossz vég”, ahogy te fogalmazol. Sokszor a „megtört” végkifejletű
írásokból építkezünk a legtöbbet. Meghatározó írónőm Szabó Magda, az ő regényei
sem happy end-esek, mégis ezrek olvassák, s a legnagyobbak közül való. Mert
elgondolkodtat, mert mélységeket, valós élethelyzeteket mutat meg. Ettől
függetlenül nagyon szeretem a boldog írásokat, és szívesen olvasok romantikus
regényeket. Mert olykor nagyon kell a léleknek. Az embernek alapigénye, hogy
vágyik a szépségre, a boldogságra. S ez így van jól.
B.E.: – 2013-ban jelent meg első
regényed Szárhegy öröksége címmel. Azóta mit publikáltál?
T.B.: – A Taxi című novellámon
kívül idén karácsonyra megjelent egy másik novellám, Lezárt vagonok címmel,
amelyet a Történelemregény-írók Társaságának ez évi karácsonyi
antológiagyűjteményében (Oltár, Kard, Legenda) olvashat az érdeklődő olvasó. Ez
a novella teljesen más műfajban íródott, mint a Taxi. Történelmi, amely a II.
világháborús sváb kitelepítésről szól, és nagyon is aktuális, ugyanis 2016.
januárjában 70. évfordulója lesz a magyarországi svábok kitelepítésének. Nehéz
téma, amely konkrét emberi sorsokat mutat be.
B.E.: – Úgy tudom, írsz/írtál
meséket is?
T.B.: – Csak a saját, és a lányom
szórakoztatására. Kiadásra nem került. Ám ha az ember lányának gyermeke van,
akkor óhatatlanul születnek mesék a mindennapok során.
B.E.: – Megosztod velünk, min
dolgozol most?
T.B.: – A Szárhegy öröksége
regény folytatását írtam ez évben, mely jórészt elkészült, de megakadtam vele
egy ponton, így egyelőre félreraktam. Úgy érzem, hogy az érdeklődésem egyre
inkább a történelmi-romantikus regények irányába tart. Nagyon érdekel az angol
középkor, illetve a magyarországi boldog békeidők. Mégis megtartanám a rám
jellemző modernséget. Olyan regény megírásában gondolkodom, ahol e kettőt
egybegyúrhatnám.
Végezetül néhány írós kérdés a
közelgő karácsonnyal kapcsolatban.
B.E.: – Számodra mit jelent a
karácsony, képes vagy kivonni magad a vásárlási lázból vagy épp ellenkezőleg,
szereted belevetni magad a forgatagba, esetleg figyeled közben az embereket,
karaktereket keresve?
T.B.: – Nekem ez az ünnep a
családról szól. S mivel a családom másik fele Angliában él, ezért még
fontosabb, hogy ilyenkor végre együtt lehetünk. Amióta gyermekem van a
karácsony különösen szép, újra éljük azt az önfeledt, ártatlan gyermeki
áhítatot, csodát, ahogy csak a gyerekek képesek a világra, egy csillogó
karácsonyfa alatti bontatlan ajándékcsomagra, egy meggyújtott gyertyára tekinteni.
Igen, képes vagyok kivonni magam a vásárlásból. Mi már sokadik éve úgy
karácsonyozunk, hogy a gyerekek kapnak ajándékot, mi felnőttek pedig csak némi
aprósággal lepjük meg egymást. Épp azért, hogy a karácsony valóban a
szeretetről szóljon, s ne holmi vásárlási őrületről.
B.E.: – Tudod, már mit olvasol
majd a karácsonyi szünetben?
T.B.: – Talán végre befejezem Tracy
Chevalier-től Az utolsó szökevényt, és Salamon Páltól a Sorel-ház című regényt.
Szeretném még elolvasni Fábián Jankától a Búzavirágot, és az Oltár, Kard,
Legenda történelmi antológiát.
B.E.: – Köszönöm az interjút és
áldott karácsonyt kívánok!
T.B.: – Én köszönöm! Áldott
karácsonyt neked és minden olvasónak!
Vásárlási linkek:
Nyomtatott könyv vásárolható: http://undergroundbolt.hu/konyvbe-zart-karacsonyok-1344
E-könyv vásárolható:
Nádasi Krisznél: http://krisznadasi.wix.com/krisznadasiwrites#!karacsony/cpry
a Bookline-on: http://bit.ly/KZK_BL
a Librinél: http://bit.ly/KZK_Libri
a Google Play-en: http://bit.ly/KZK_Google
az Apple iTunesnál: http://bit.ly/KZK_itunes
a Publión: http://bit.ly/KZK_Publio
az ekönyv.hu-n: http://bit.ly/KZK_ekonyv