2016. december 31., szombat

Ez volt 2016...

Forrás: Pixabay

Egy kis válogatás mindabból, ami 2016-ban megdobogtatta a szívem.  Köszönöm!

Megjelent a Tullia meséi - Őrző második, korrektúrázott kiadása

Publioboox
"Egy csodálatos mese a felnőtté válásról, kötelességtudatról, szerelemről, halálról. Bogár Erika egy régmúlt idősíkra helyezte a történetét, külön, saját világot építve szereplőinek. Olyan világot, ahol a hagyományok szerint élnek, a becsület érték, és a hit erőt ad..."
(Eliza Beth - Mutasd magad!)

"A könyvben meglehetősen sokszor aratott a halál, és bóknak szánom, amikor azt írom, hogy Bogár Erikánál csak George R. R. Martin likvidálja gyakrabban a szimpatikus szereplőket."
(Lang Tünde - moly.hu)

Tullia fantáziaország, meséje ehhez híven varázsol. Ebben a varázslatban nagy része van a képszerű leírásoknak, a filmként pergő eseményeknek. Barbár korról olvashatunk, ahol az emberek mindennapi küzdelmét megnehezítik a haragvó istenek, megtestesülő szolgáik, a démonok; valamint kegyetlenkedéseikkel félelmet keltő emberi követőik."
(Szilvi3672 - moly.hu)
 
"Engem nem zavartak az egyszerű, nem túl érzelmes megnyilvánulások, jól illettek ehhez az úm."barbár" korhoz, amiben a cselekmény játszódik. Itt nem szerelemből mennek férjhez az aszonyok, de megszerethetik az urukat, és nem lelkesedésből mennek harcolni a férfiak, hanem kötelességből.Elképesztő viszontagságoknak lehetünk tanúi és bár a vég felemelő, de nincs happy end." 
(Kálmán_Eszter - moly.hu)

"Bogár Erikára akkor figyeltem fel, amikor egy írói Facebook-csoportban megosztott néhány bekezdést a könyvéből. Elámultam, milyen szépen fogalmaz."
(KNW - moly.hu)

"Még nem olvastam fantasyt. Erika világa azonban magával ragadott, főleg mert felismertem benne a régi magyar mondavilág elemeit."
(TiszlavicsMarcsi - moly.hu) 

Az év meglepetése


Megjelent a Végtelen Mezők Vándora novellás kötet

Könyvajánló
  
"A könyvolvasásához ma délután kezdtem, és a harmadik novella után azt éreztem, lassítanom kell, és igazi ínyenc módjára fogyasztani a betűket, lassan, utoljára hagyva a legjobb sorokat. És valóban, a címadó írás, a kötet utolsó lapjaira került, gondolom, nem véletlenül. Többször visszalapoztam, többször elolvastam a nem túl hosszú történetet, és ha éreztem csalódást, az azért volt, mert nincs tovább, vége."
(Apryl - moly.hu)

"Mindegyik novella egy-egy apró regény, amik bővebben kidolgozva akár nagyregények is lehetnének. A neveket most is imádtam.
Ha kedvencet kellene választanom, akkor a nehéz dolgom lenne. Nem tudnék dönteni A Végtelen Mezők Vándora és a Tündérszárnyak között."
(Diana_L - moly.hu)

"Igen, minden főhős nő: intelligens és tudatos, esendő és okos, naiv és gyermeki, kacér és játékos, különc és hagyománytisztelő, egyenes és magabiztos, nyitott és természetes, szabadgondolkodó és hívő – nyolc nagyon eltérő hölgy különböző időkből és terekből, akik megmutatják, hogy bár az ember az idők folyamán nagyon kevés változásra volt képes, az alapvető értékek mindig fennmaradtak, és fenn is fognak maradni."
(tmoni - moly.hu)

"Nagyon mély, nagyon lelki, érzéki és bensőséges gondolatok fogalmazódnak meg a kötetben. Nagyon szépen egymásra építve olvashatod és élheted át mindazt a tanítást és tudást, amire minden embernek szüksége van! Számomra nagyon meghatározó és elgondolkodtató olvasmány volt! Képes volt megnyitni új távlatokat, nézőpontokat, hozzáállásokat az életemben. Képes arra e pár írás, hogy segítsen még jobbá lenni az embernek. Elsőre fel sem tudja fogni az ember, hogy mekkora hatást ér el ezen könyvecske."
(Virizlai Richárd)

"Személy szerinti kedvencem egy szerelmes rész volt a vadász és egy állatorvos lány között, természetet, erotikát csempészve bele. Imádtam és többször is átolvastam.
Egy szépséges borító, még több történet és egy jó kiadó kellene Erikának. A körítés és reklám hiányzik-e könyvnek.
Annyira megérdemelné a nagyobb felhajtást, ismeretséget.
Jó, hogy ezt vettem kézbe karácsonyi olvasnivaló gyanánt. Felüdített, megrendített, könnyeket csalt a szemembe, de érzésekkel töltött meg!"
(Adri könyvmoly könyvei)

További hírek olvashatók könyvekről, könyves eseményekről itt a blogon, a Tullia meséi, illetve a Bogár Erika Facebook oldalakon, és persze szeretettel ajánlom minden könyvszerető ember figyelmébe a moly.hu-t.

Interjú
Sikerekben, gyönyörű könyvekben, érdekes olvasmányokban gazdag,
boldog új évet kívánok minden kedves idelátogatónak, olvasónak és írótársamnak!

Forrás: Pixabay

2016. december 27., kedd

Várólista csökkentés 2017

Csatlakoztam Lobo Várólista csökkentés 2017 kihívásához, melynél olyan könyvek elolvasása a feladat, melyek régóta szerepelnek a várólistánkon. A kihívás feltételeit a linken olvashatjátok.

Várólista csökkentés 2017

Két Molyos polcon helyeztem el a könyveket, a Várólista csökkentés 2017 polcon szerepelnek azok a könyvek, amiket a kihíváshoz alapként választottam, a Várólista csökkentés 2017 alternatív polcra olyan kötetek kerültek, amik mentőövet jelentenek, ha valamelyik könyv kifogna rajtam az első polcról. Ez egy nehéz kihívás, hiszen mondhatjuk, hogy kötelező olvasmányokat adtunk magunknak.

A Várólista csökkentés 2017 polc könyvei

Michael Mansfield: Tűzlidérc
Nikosz Kazantzakisz: Krisztus utolsó megkísértése
Jerzy Snopek: Lengyel regék és mondák
Laurence Gardner: Mária Magdolna öröksége
Stanislaw Lem: Szénanátha
Marcel Proust: Álmok, szobák, nappalok
Gerald Messadié: Dávid király
Alan Baker: A gladiátor
Kristine Barnett: A szikra
Benkő László: Idegen tüzek
Benkő László: A megszerzett föld 
Lily Blake: Hófehér és a Vadász 

A Várólista csökkentés 2017 alternatív polc könyvei

Szepes Mária: Angyalok éneke
Müller Péter: Boldogság
Lionel Fanthorpe - Patricia Fanthorpe: Templomos rejtélyek és titkok
Natasha Solomons: Eltűnt férjek galériája
Vlagyimir Jakovlevics Propp: A mese morfológiája
Boglár Lajos: A sámán nyaklánca
Leon Uris: Kálvária
Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék
Steve Nording (Nemere István): Petőfi Sándor magánélete
Kirk Douglas: Az utolsó tangó Brooklynban
Kéki Béla: Az írás története
Alain Thierry: A szívsebész

Első közzététel ideje: 2016. december 27. 
Helyzetjelentés: 2017. augusztus 28.
Jelenleg két könyvet olvasok Gerald Messadié-től a Dávid királyt és Kéki Bélától Az írás történetét, a tíz félkövérrel kiemelt könyv kész.
A 12. könyvet a Dávid király címűt befejeztem: 2017. szeptember 24-én.


2016. december 23., péntek

Áldott, békés és boldog karácsonyt kívánok!

Áldott, békés és boldog karácsonyt!

Két nehéz éven és sokkal több szomorú karácsonyon vagyok túl. Történnek az életben olyan dolgok, melyek után nehéz újra megbízni az emberekben. A legszörnyűbb, amikor olyanok fordulnak el tőled, akikre az életedet, a  jövődet vagy éppen a legbensőbb titkaidat bíztad. Tudod, hogy hibás vagy a dologban, ahogy a másik is, de valami érthetetlen okból a felelősség súlya teljes egészében rád hárul. Egyedül kell birkóznod a hétköznapokkal, a csalódással, a kudarccal, s azzal, hogy az ő szemükben mindenért te vagy a hibás, szíveskedj ezzel szembe nézni, és elviselni, ami tőlük neked "jár".  Ilyenkor a lelkeddel együtt hullik darabokra az ünnepek varázsa...
Az idén azonban újra történtek körülöttem hétköznapi csodák, ismét bízom benne, hogy az eljövendő karácsonyok nemcsak azért lesznek szépek, mert mindent megteszek, hogy a gyerekeim szeme ragyogjon.
Köszönöm a reményt és a barátságot, amit virtuálisan és valóságosan is kaptam, sokszor olyan emberektől, akiket tavaly karácsonykor még nem is ismertem. 
Köszönöm kedves olvasóim érdeklődését, elismerő szavait, sorait!

Köszönöm, hogy újra hihetem, a Téli Napfordulókor minden évben valóban újjászületik a Fény! 


💖💖💖

2016. december 20., kedd

Az olvasás csodája - az olvasó hatalma

Kép forrása: Pixabay




(A szövegben 18+ szavak vannak.)
Valami történik végre a könyvpiacon. A Könymolyképző után a Libri is magyar szerzőket keres. Korábban az Ulpiusnak volt már ilyen kezdeményezése, sőt a Kossuth Kiadónak is, bizonyára másoknak is, de nekem ezek tűntek fel. Talán véget ér a piac által ránk kényszerített zsánerkorszak. Úgy másfél éve  A zsánerek, a szivárvány és én  című bejegyzésben már írtam zsánerkönyvekhez való viszonyomról. Ha belegondolunk, világirodalmi szinten eddig sem a zsánerkönyvek lettek igazán sikeresek, hanem az igényesen kidolgozott, egyéni ötletek (csak az utolsó két nagy: Harry Potter, Trónok harca). Az agyon reklámozott fércművekről pedig a végén mindenki ki merte mondani a véleményét, és az irodalomnál maradva kiderült, hogy  "A király meztelen!" 
Korábban a művészeti iskolákban (festészetben, szobrászatban, költészetben) nem az volt a lényeg, hogy mindenki ugyanazt mázolja (már bocsánat a szóhasználatért), de az irodalomban most ez van. Ami korábban plágiumgyanús volt, az ma elvárás. Ha az éppen befutott főhős veri a nőket és szürke, akkor a következő hónapban megjelenő könyvben a főhős kötelezően rugdossa a nőket és legyen barna. A könyvek hőseinek legyen kedvenc szava, kedvenc autója és parfümmárkája, újszerű frizurája, hogy követni lehessen, és igyon valami népszerű teát, hogy teázót is nyithassanak a nevével. Az már másodlagos, hogy a szövegben tőmondatok vannak, a trágárság és a nyílt szexualitás menő, a hosszú mondatok, a részletes leírás unalmas, a jelzők és a  határozók használata ciki és illetlen (a vagina és a farok nem). A "mondta" helyet más szót nem illik párbeszédben használni. Ha magyar vagy, lehetőleg próbálj angolosan fogalmazni, mert úgy könnyebben fordítanak majd, hogy az amerikai piacra is bekerülhess. Hahaha!
"Sajnos", ha valakit olvasóvá neveltek, vagy azzá vált, előbb-utóbb a reklámozott könyveken kívül más "(szép-), (magas)" irodalmat is a kezébe vesz, és rájön, hogy a utóbbi években megjelenő bestsellerek nem képesek felvenni a versenyt bizonyos, kortalan könyvekkel. 
A művészet bármely ágában dominálhat a pénz, a piac - látszólag, de a katarzist, az élményt csak lélekben lehet megélni. És ha valaki egyszer rátalált, mindig keresi majd, és a bestsellerlistáktól függetlenül, sőt idővel azokat figyelmen kívül hagyva, rá is fog találni.

Végül egy idézet, mely engem rabul ejtett:

"Csak azt tudom, hogy valami unszoló, rejtelmes hatalom ösztökél régóta tollhoz, kalamárishoz. Néha szinte látni vélem. Az alakja: köd, a lelke: sejtelem, a története: derengés. És mégis néha szinte élő valóságnak érzem." (Vitéz Somogyvári Gyula)

mert nálam egy történet akkor éri el a célját, ha "élő valóságnak érzem".

2016. december 16., péntek

20000 látogató - az ajándék novella részlete Tullia világából

  

A terrák már közeledtek felé, egyre többen lépdeltek elő a fák közül. Tudta, hogy a legnagyobb, a fekete bundájú vezérhím indítja meg a támadást. Még egyszer körülnézett, lassan letette íját és a tegezt maga mellé, közben a vezér tekintetét kereste.

Volt idő, amikor nem riasztotta a halál gondolata, de mióta Tras földjén a felesége szerelme térdre kényszerítette, minden megváltozott. A Királynőjével akarta tölteni az ünnepet. Számára Nindra jelentette a Fényt, neki köszönhetően ért véget hosszú éjszakája.
Balkarjával védte a nyakát, hogy a rárontó terra azt kapja el, így megmaradt az esély, hogy jobb kézzel elővegye a tőrét. A hatalmas állat, fogait a több réteg ruhába mélyesztve, hanyatt döntötte a hóban. A király érezte az erős állkapcsok szorítását, de szerencsére a fogak nem hatoltak mélyre a húsába. A vak remény vagy a téboly vezérelte, amikor puszta kézzel kapta el a terra nyakát, ahelyett, hogy a tőrét kereste volna. Ujjait belemélyesztette a gyönyörű puha bundába, és megszorította az állat torkát. A vezérhím sípoló nyüszítése megtorpanásra késztette lassan feléjük kúszó társait...

20000 látogató (néhány hét alatt 7000-es növekedés), remélem, nem robotok... 
Köszönetem jeléül írtam ide ezt a kis részletet a Triar hosszú éjszakája című novellából, melynek teljes verziója 2016. december 31-ig továbbra is kérhető pdf formátumban, akár innen üzenetben vagy a Tullia meséi Facebook oldalról. Emailben vagy Facebook üzenetként küldöm. 

Köszönöm az érdeklődést az írásaim iránt!

Tullia meséi

2016. december 11., vasárnap

Köszönöm az olvasóknak!




Felemás érzésekkel viaskodom... A Tullia meséi - Őrző szerkesztés nélkül, csak korrektúrázva, magánkiadásként jelent meg a Publio Kiadó segítségével, pedig rengeteg kiadónak elküldtem jó pár éve. Egyetlen kiadó mutatott érdeklődést a könyv iránt: a Hét Krajcár, a Móricz Zsigmond Alapítvány Kiadója. Sajnos ők egy kis kiadó, én pedig nem tudtam összeszedni a megfelelő támogatást. Így akkor nem sikerült a kiadás, ezért próbálkoztam később a magánkiadással. Az Őrző a honfoglalás kori magyar történelemből, hadtörténetből és a magyar  néprajzból, mondavilágból merítő fantasy, és most minden bizonnyal a határon túli magyar olvasóknak köszönhetően a Bookline ottani e-könyv toplistájára került. KÖSZÖNÖM!!!

2016. december 1., csütörtök

Ajándék novella: Tullia meséi - Triar hosszú éjszakája

A Tullia meséi Facebook oldala


Ezzel a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, Tulliában játszódó novellával szeretném megköszönni a Tullia meséi - Őrző olvasóinak, a könyv Facebook oldalát kedvelőknek, illetve a Molyoknak az érdeklődést. A teljes, pdf formátumú novellát elküldöm email címre vagy privát Facebook üzenetként. 
2016. december 4. és december 31. között várom az érdeklődőket. Innen a blogról legegyszerűbben az oldalsávban elhelyezett kapcsolati modulon keresztül érhetsz el.
Aki még nem ismeri a könyvet, most itt az alkalom, hogy ebből a rövid történetből képet kapjon Tullia világáról, megismerkedjen a szereplők egy részével, és átérezze a hangulatot. A történet kronlógiailag a regény utolsó harmadába illeszkedik, így spoileres.
A Tullia meséi - Őrző regény megvásárolható nyomtatott könyvként és e-pub formátumban is. 

 Részlet a novellából: 
A sülő tészták fűszeres illata lengte be a fáklyákkal megvilágított, boltíves helyiséget, és a kemence melege tette még hívogatóbbá, miközben a belsőudvarra néző ablak párkányán megült az elmúlt napokban hullott hó. A királyné gazdagon hímzett vörös kaftánban és nadrágban a kemence előtt állt. A törékeny, lányos arcú fiatalasszony egész aprócskának tűnt a magas konyhafelügyelő mellett, akinek termetén látszott a harcos múlt. Rolo fehér kabátján nem éktelenkedtek ételfoltok. Ahogy a konyhája, ő maga is mindig tiszta és rendezett volt. Nindra tisztelte a hozzáértéséért, és szerette az általa készített, időnként szokatlan, de jó ízű ételeket.
– Lakortól is kaptam növényeket, amiket belesütöttem a lepényekbe. Azt mondta, ezek az ízek illenek az ünnephez. A királynak erdaraguval töltöttem meg egyet. Többféle zöldséggel főztem össze a húst, mielőtt a tésztába tettem.
– Hálás lesz neked, Rolo – bólintott Nindra. – Étvágygerjesztőek az illatok.
– Vadászat után mindig nagyon éhes, és mostanában a vacsorát sem hagyja a tányérján, hogy helyette a napi gondokba vesse magát. Egyre gyakrabban hallom nevetni. Jó hatással vagy rá, úrnőm.
–  A téli csendben nem háborgatják a törzsfők, és panaszosok sem érkeznek minden nap, ezért nyugodtabb  –  hárított Nindra elpirulva.
Rolo elmosolyodott, megérintette az asszony karját, közben folytatta az ünnepi vacsora terveinek ismertetését:
– Ma este felszolgálom az égővízbe áztatott gyümölcsöket is. A király kérte, hogy süssünk kalácsokat, amiket a máglyák körül osztogathatunk.
– Lenyűgöző a lelkesedésed, Rolo. Segítek a kalácsosztásnál, de most magadra hagylak. Ellenőriznem kell a máglyák előkészítését, és beszélek a krímadarak idomáraival is. Lork már felállíttatta az íjászverseny céltábláit. Triar, gondolom, részt akar venni a versenyben. Mire megérkezik, elő tudnád neki készíteni azt a lepényt, hogy ne kelljen éhesen kiállnia és várnia vacsoráig?
A konyhafelügyelő bólintott.
– Köszönöm – mosolygott rá a királyné, mielőtt az udvarra lépett volna.
Odakinn vidámságát aggodalom váltotta fel, amikor a kapunál meglátta az aranymarlát kantárszáron vezető testőrt. A harcos hajnalban a királlyal ment vadászni, és most ura nélkül, az ő hátasát vezetve tért vissza…